Hamisítás

Megnyugtató egy-egy  olasz élelmiszer címkéjén azt olvasni, hogy Made in Italy, de azért nem minden arany ami fénylik, érdemes résen lenni, hiszen ezekre az élelmiszerekre nagyobb a kereslet, mint amennyit a termelők képesek előállítani. Ha érdekel, hogy kerül a boltba pármai sonka Németországból,vagy mortadella Brazíliából, olvass tovább!

Sokan gondolhatják hogy a világhíres parmezán forgács ízű vagy a pármai sonka és a fekete erdei között nulla a künönbség, pedig valúszínű, hogy csupán egy utánzattal ismerkedtek.

A hamisított ételek íze és minősége messze van az ideálistól, és súlyos gazdasági károkat is okoz a forgalomba kerülésük. Ahogy a ruháknál,  a márkanevek, logók és csomagolások imitálják az eredetit, azonban semmi közük a hagyományos eljárásokkal készülő eredettvédett társaikhoz, pedig a tradicionlis olasz élelmiszereknél fontos faktor a befektetett idő, a meghatározott készítési eljárás, vagy az adott tájegység, ahol előállítják.

Nyilván nincs  mindig kéznél egy kromatográf így csak reménykedhetünk, hogy nem kell a jövőben fenntartással kóstolgatnunk a konyhakész raviolit, lasagnét, mortadellát, parmezánt vagy a paradicsomszószokat, és olívaolajokat.

Pedig könnyen elmegy a kedvünk, ha fellapozzuk a nápolyi Camorra által halállistára tett Roberto Saviano könyvét, a Gomorrát. Ebből megtudhatjuk, hogy a nápolyi kikötőbe érkezik az európai kínai áruk 1/5-e! Ez hivatalosan regisztrált mennyiség,de legalább plusz 1 millió tonna vámellenőrzés nélkül megy át a kikötőn regisztrálatlanul.

Az agromaffia, -mert ez  a neve bevált módszere a csempészetre az eredeti olasz termékek keverése a hamis kínaiakkal.

Így már az sem csoda, ha a szupermarketben vásárolt  mozzarella szégyenében elkékül amikor levegő éri, mert  nemhogy sose látta a dél-olaszországi Campania és Lazio tartományt, ahol a 16. század óta változatlan recept alapján készítik, de semmiféle bivalyhoz sincs sok köze.

De nem csak a sajtnál kell vigyázni!

A csalások egyik legnagyobb áldozata az olívaolaj:A világon olyan mennyiségű olívaolajat értékesítenek, amennyit fizikai képtelenség megtermelni. Az extraszűz jelzés sem biztosíték! Funfact, hogy a  teszteken az extraszűz olajak kétharmada elbukik, köztük az itthon népszerű és meglehetősen drága Bertolli is.  Gyakori trükk, hogy a Görögországból, Spanyolországból és Tunéziából jelentős mennyiségben behozott gyenge minőségű olajat iegyszerűen újracsomagolják és első osztályú olasz, szűz olívaolajként árulnak.

De akkor mégis mit lehet /t/enni?

Érdemes a címkéket gondosan elolvasni! Ha igazi élelmiszerekre vágyunk, keressük a D.O.P. vagy D.O.C. jelzést, és az előállító gazdaság nevének feltüntetését! Olajnál, ecetnél páldául amelyik üvegen nem tüntetik fel a szüret dátumát, az gyanús!  Ha csak lehet ne a nagy hiper- és szupermarketekben szerezzük be az olasz finomságokat, inkább vegyük igénybe a  megbízhatóbb delikátesz üzletek kínálatát!

Eredetmegjelölásnél a DOP, vagyis Denominazione di Origine Protetta a csúcs. Ezek a termékek valóban adott helyről, régióból származnak, szigorú gyártási szabályok betartásával.

Az IGT (Indicazione Geografica Tipica) egy meghatározott régióból származó terméket jelöl, aminek hírneve ehhez a területhez köthető, és előállításának legalább egy szakasza itt  történik.

Ha megtehetjük, keressük a minőségi munkát végző kereskedőket, akikben személyesen is megbízunk.

Üdv,

Fabri